Ez a hónap úgy elrepült, hogy észre se vettük. Annyi mindent csináltunk, hogy nem is győzünk beszámolni róla.
A vezető hír, hogy július 27-én beköltöztem Mesi szobájába és éjszaka együtt alszunk! Illetve már a nyaralás alatt is együtt aludtunk, de itthon csak most sikerült először. Kisebb felújítás van most nálunk, ami az én szobámat is érinti, s mivel már egy ideje ilyen ügyesen alszom éjjel, beköltözhettem Mesihez. Ezzel módosult az esti program, most én is hallgatom az esti mesét és én is választhatok egyet. Igaz, még nem annyira követem, inkább a képekről kérdezősködöm. Legtöbbször az Anna és Petiből kérek. Este szépen és hamar elalszom, mégha Mesi kimászkál, arra se ébredek fel. Reggel viszont felébredek, ha kimegy, emiatt délelőtt elég álmos vagyok.
A délután alvás együtt nem megy, csak kaszinózunk alvás helyett, úgyhogy a felújítás miatt sokszor a babakocsiban aludtam. Tologatni kell, amíg elalszom, aztán általában egy órát alszom. Ez is nagy újdonság, mert eddig nem tudtam benne aludni, de a nyaralás alatt belejöttem ebbe is. Mivel folyton esik, kellett más megoldás is, így Anyáék szobájában felállítottuk az utazóágyat - első nap nem tudtam benne elaludni, második nap már jól ment.
A hónap másik újdonsága, hogy már felfelé is tudom hajtani a motort! Eddig csak lejtőn, vagy sík terepen mentem vele, a nyaralás alatt viszont jól belejöttem az emelkedőn hajtásba is. Azért ha túl nagy az emelkedő, még inkább cipelem.
A nyaralás alatt megtanultam úszógumizni! Először csak sétálni szerettem benne a derékig érő vízben, aztán pár nap után már ott is úszkáltam, ahol nem ér le a lábam.
A trambulint imádom, pár napig csak sétáltam, szaladtam benne, azóta már ugrálni is tudok. Bukfencezni is próbálok. Másik kedvencem, hogy beviszek egy labdát és ott bent focizok.
A labdázást nagyon megszerettem, imádom rúgni és szaladni utána!
A szobatisztasággal is haladok: fürdés előtt majd' mindennap pisilek a bilibe. A pelenkázást már nagyon unom, mindig hisztit csapok, ha abba kell hagyni miatta a játékot.
A dackorszak megérkezett, sokszor földre roskadok, ha menni kéne kezet mosni, pelenkázni. Nekem semmi kedvem abbahagyni a játékot ilyenek miatt! Az ételt ledobom, ha nem kérem, a poharat is, ha kiürült. Ha büntibe kerülök, az hat egy ideig. Még akkor is, ha utána büszkén újságolom, hogy "Megyek a büntibe!" Máskor nagyon elkeseredek és sírva mondom, hogy "Nem szabad ledobni a kenyeret!", "Nem kell hisztizni!", stb. Ha Mesi macerált, sikítok és megyek Anyához panaszkodni: "Valamit csinált a Mesi!" Mesi sokszor rávesz, hogy csúnyán beszéljek, aztán kioktat, hogy nem szabad, vagy beárul Anyának. Ha valami nem sikerül vagy nem szabad, elkeseredek: "Akkor most mit csináljak?".
Elkezdtem kirakózni! A két-három darabos már megy egyedül!
Továbbra is hosszasan homokozom, játszom a babámmal, horgászom a halakat, játszom a öltöztetős játékkal - már kezdem eltalálni, melyik ruha hova való. Rajzolok egyenes vagy körvonalat, s ha kérdezik, megmondom, mit rajzoltam. Ha Anya el van foglalva, szépen eljátszom egyedül és minden játékot előszedek. Szeretem a képes könyveket nézegetni, sokszor mesélem a történetet a képek alapján: "Beveeerted a buksidat? Vigyázzááál!"
Mesivel sokszor szépen játszunk, máskor bosszant, elveszi a játékomat, rám fekszik, rugdos, én meg visítok. De nagyon szeretem és mindig kérdezek utána, ha nincs itthon vagy nem találom. Sokszor nagyon gondoskodó velem, szépen magyaráz nekem, vagy fogja a kezem és vigyáz rám az utcán. Azt mondta, akkor is figyel, mikor vele alszom.
Próbálok egyedül öltözni: a tépőzáras szandimat, papucsomat már fel tudom venni, de sokszor kacsalábra - ez egyáltalán nem zavar. A rövidnadrággal is próbálkozom, de még egy szárába bújok. Ha valami nem megy, nem akarom, hogy segítsenek, ezt szeretem nyomatékosítani is: "Ééén!" Azt szeretem, ha engednek próbálkozni, és csak utána engedem meg, hogy segítsenek.
A beszédem nagyon fejlett, szinte mindent tökéletesen ragozok, jelent, múltat, jövőt, többes számot, tárgyast, E/1, T/3 is megy. A tól, -től helyett sokszor részest mondok: pl. "Apának is kérek!" - Apától is kérek helyett. A h-t még mindig egyáltalán nem mondom, az r-t raccsolva, a f-et néha s-nek mondom, a v sem tiszta. Imádok énekelni, már át is költöm a dalokat!
A mamáimhoz szeretek menni, elváláskor nem sírok és érkezéskor se, már náluk is tudok aludni, jól eszem ott is. De ha több nap megyek egymás után, akkor utána kezdek anyás lenni: sokszor befúrom magam Anyába és meg is harapom szeretetből.
Sok puszi: Julcsi
