Az írás-olvasással tovább haladtam, egyre jobban meghallom, ha hosszú magánhangzókat kell írni, és a dupla betűkkel is ügyesen birkózom. Szívesen olvasok le mindenféle feliratokat. A könyvekben rögtön kiszúrom, ha nem azt rajzolták le, amiről a szöveg szól, vagy az egyik oldalon valami máshogy van, mint a következőn, pl. a szereplők ruhája. A számítógépen írás is nagyon szórakoztat.
A matek is egyre mélyebben érdekel, pl. tízes számkörben az összeadást is fejből próbálom már kiszámolni, tudok kettesével számolni, érdekelnek a különféle síkidomok.
Nagyon érdekel mindenféle kézműves tevékenység, szívesen gyurmázom, festek, rajzolok, ragasztok, díszítek. A sütés-főzésben már komolyan veszem magam, szívesen és kitartóan segítek, betartom az utasításokat, a tisztasági szabályokat. Nagyon várom a karácsonyi együtt sütést Anyával. Az oviban nagy lelkesedéssel készülök a karácsonyi műsorra, teljesen lázban tart.
Az ovis torna, az ovis úszás, a fejlesztő torna és a balett együtt jó eredményeket hoz, nem kellett Edit nénihez visszamenni, nem romlott le a lábam. Az őszi szünetben viszont mindez elmaradt, előtte pedig egy betegség miatt egy hétig nem mentem, akkor rögtön újra lábujjhegyen közlekedtem, de Anya megmasszírozott egyik nap, ennek hatására két nappal későbbre rendbejött a dolog. Még mindig fontos, hogy milyen cipőt hordok, van amelyikben sokat lábujjhegyezek, más cipőkben nem jellemző. A mozgásom sokat javult, hétről-hétre látható a fejlődés az egyensúly fejlesztő, hasizom erősítő és labdás gyakorlatokban, hajlékonyabb is lettem, pl. a hidat már egy picit ki tudom emelni, a gyertyát szépen megcsinálom, a karomat a fejem mellé emelve szépen pörgök, már nem trappolok annyira járáskor. A spárga is nagyon érdekel, ez még messze van, de pl. sokkal magasabbra tudom emelni a lábam, mint korábban. A fejlesztő torna előtt és a balett előtt is mindig kell kapacitálni, hogy menjünk, a balettot abba is akarom hagyni, aztán meg boldogan mutatom, hogy miket tanultam. Sokat segít, ha őszintén megcsodálják a mutatványaimat, ezzel visszanyerem a lelkesedésemet.
Julcsival és Anyával is elég rapszódikus vagyok: egyik percben kedves és türelmes vagyok, utána minden ok nélkül bosszantom Julcsit, vagy utálatos vagyok Anyával. Ha nem alszom napközben, estére teljesen elfáradok, mint aki félig alszik, csak szófoszlányokat fogok fel és mindenre visszakérdezek, nem tudom követni, ha magyaráznak nekem, kiborogatom az italt, elesek a legártatlanabb helyzetekben. Hétvégén, ha reggel sokáig aludtam és még nem vagyok fáradt, Anyáék megengedik, hogy csak olvassak a szobámban, nem kell aludni - ez nagyon tetszik és ezzel is pihenek valamennyit. Máskor viszont már ebédnél majd' lefordulok a székről, aztán meg felpörgök, mire eljutnánk az alvásig és már nem tudok elaludni. Éjszaka viszont jól alszom, Julcsira se szoktam felébredni, legfeljebb ha hisztit csap.
Sok puszi: Mesike
