Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek Benneteket honlapomon, amelyet a 2010. június 4-i, születésemnek nevezett roppant különleges eseményt követően indítottam azzal a céllal, hogy beszámoljak életem főbb eseményeiről és a mindennapok apró történéseiről, valamint csodás képeket is megosszak Veletek! Remélem, legalább annyi örömet találtok az olvasásban és böngészésben, mint én az írásban!

Puszi: Emese

Sziasztok!

2012. július 3-án én is megszülettem! Mesivel megbeszéltük, hogy én is csatlakozom és a továbbiakban együtt működtetjük a honlapot. Így rólam is olvashattok majd és töltök fel képeket is!

Puszi: Julcsi

Timi

Timi
Sziasztok!

2016. január 11-én én is megszülettem, ezzel beléptünk a nagycsaládosok táborába! Én is igyekszem minél több hírt adni magamról és kis (helyesebben nagy-) családunk életéről.

Puszi: Timi
************************************************************************************************************************************************************

2012. május 29., kedd

Ernő bácsiékkal

Tegnap elmentünk a Pápipáékhoz és találkoztunk az Ernő bácsival és az Ildi nénivel. Én elég tartózkodó voltam. Pedig még mesélni is akart nekem Ildi néni. És kaptam egy szép kifestőt is tőlük. Aztán közösen fagyit ettünk és itt megtört a jég: kértem az Ildi néniéből is!




Mostanában annyira oda vagyok a csúszdázásért, hogyha nincs a közelben egy, akkor valakinek a lábán csúszdázok.


Puszi: Mesike

Gyereknap

A gyereknapot az Ági Mamáékkal töltöttük. Délután elmentünk a központba. Volt ott egy ugrálóvár! Nagy gyerekek is voltak, így én csak az aljánál tudtam ugrálni, meg Apa feltett a csúszdára és úgy lecsúsztam. De így is óriási élmény volt! Aztán sajnos bezárt: "Bezárt a vár. Leeresztették a bácsik. Feltették a teherautóra. Elvitték más gyerekekhez."






Puszi: Mesike

Miráék nálunk

A hétvégén meglátogatott minket Mira, Ambrus, Évi és Tamás. Ambrussal most találkoztunk először, nagyon békés baba. Egy nagyott szundizott a kertben, amit én csak így emlegetek: "Aludt a baba a babakocsiban." A játszószőnyegemet is kölcsönadtam neki: "Anya lehozta a szőnyeget a babának."


Mira rögtön bevette magát a konyhámba, de olyan otthon érezte magát, hogy fel sem merült bennem, hogy illet volna elkérnie tőlem a játékokat, szóval most egyáltalán nem zavart, hogy játszik a játékaimmal.


Mira új olvasóhelyet talált.


Együtt uzsonnáztunk:


Utána a kertet is megmutattuk:


Miráéktól - utólagos engedelmükkel - szereztük ezt az aranyos képet:


Sok puszi: Mesi

Rózsaavatáson

A Nagyiéknál hagyományos Rózsaavató ünnepségre idén is elmentünk. Ebéd után érkeztünk, de sajnos aludni nem sikerült. Ehhez képest elég jól bírtam a napot. Délután elmentünk játszóterezni. Eddig is szerettem, de mostanában imádom! Képzeljétek, ezen a nagy csúszdán már teljesen egyedül is le merek csúszni. Először még fogni kellett a kezemet, de utána már egyedül is mertem.


És a tyúklétrán is egyedül fel tudok mászni, ami a tetejéhez vezet! Főleg csúszdázni szeretek, de tetszett a rúgós motor, a vonat és az egyensúlyozó is.



Az ünnepségen megkerestük a tavaly ültetett rózsámat és ki is tűztük a táblámat. Aztán az idén született babák következtek, ők is kaptak egy-egy rózsatövet.


Nagyon sok baba volt ott, érdeklődve figyeltem őket, miközben pogácsát majszoltam.


Aztán eluntam a dolgot és mentünk vissza játszóterezni. Aztán eléggé elfáradtam, emiatt a csúszdán nem figyeltem és nem tettem le a lábamat, hanem popóra érkeztem. Akkor nagyon megijedtem, de a lelkesedésem azóta is töretlen és ezt, mint hőstettet emlegetem. Estére teljesen elkészültem az erőmmel, az autóban hazafelé mégis még sokáig karattyoltam. Aztán egyszer csak csend lett. 


Sok puszi: Mesi

2012. május 22., kedd

Új szőnyegem

A múlt héten megérkezett a szobámba az új szőnyegem! Nagyon tetszik, imádok rajta henteregni és sokszor ott akarok aludni az ágy helyett.


Puszi: Mesike

Szülinapok és névnapok

A hétvégén tartottuk Nagyi, Lete és Géza bácsi szülinapját és Petrát is felköszöntöttük a közelgő névnapja alkalmából. Én nem nagyon tudtam megjegyezni, hogy kinek mi van, úgyhogy Petrának is a szülinapjához gratuláltam, de mindenesetre szépen mondtam, hogy "Boldog szülinapot!" és én adtam át az ajándékokat.

A találkozót már nagyon vártam, különösen Petrát, aztán meg megszeppentem, amikor megjöttek.

Megint jó sokat ettünk, és torta is volt. Nagyon tetszett, főleg a gyertyák és hogy elfújták az ünnepeltek. Na persze az íze is nagyon finom volt! Azóta süttettem magamnak a homokozóban is, tettünk rá gyertyát is, és kértem, hogy gyújtsuk meg.




A nap abból az okból is nevezetes, hogy először sikerült a Nagyiéknál délután elaludnom az utazóágyamban. Ami nagy szó, mert míg én aludtam, ők csendben beszélgettek a nappaliban, ami általában már elég ahhoz, hogy kikéredzkedjek én is a társaságba az alvás helyett.

Továbbra is tetszik a zongora, már tudom, hol kell  nyomni a maci hangokat és hol a madár hangokat. Úgy ülök előtte, mintha oda születtem volna.


Sok puszi: Mesike

2012. május 15., kedd

Fodrásznál

Ma beültem Anya fodrászatába és kicsit kiigazítottuk a hajamat. Levágtuk a frufrumat és copfomból is egy kicsit, hogy ne legyen olyan hosszú. Íme az eredmény:


Puszi: Mesi

Icáék nálunk

Vasárnap Icáék látogattak hozzánk. Vilma baba hatalmasat nőtt, sokat ügyesedett és képzeljétek, már tud pár szót is mondani! Én jó házigazda módjára odaadtam neki a játékaimat. Neki is nagyon tetszett a babakonyhám.


A kertben szundizott, míg én játszottam, majd a hintámat is kipróbálta.



Azóta is emlegetem, hogy Vilma banánt evett az etetőszékemből. És hogy nem adtam neki az én banánomból - ennyire azért nem vagyok jószívű. És sokszor lerajzolom őket a rajzoló táblámon. Remélem jönnek máskor is!

Puszi: Mesi

Jani és Helga esküvőjén

A szülinapi ünnepségekről még délután mentünk Jani és Helga esküvőjére, így monthatjuk, elég mozgalmas napunk volt. Ezúton is sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak!



Ami engem illet, a szertartást nem igazán követtem, inkább rajzoltam és hangosan kommentáltam, hogy épp mit rajzolok. De tőlem már az is nagy teljesítmény volt, hogy egyhelyben végigültem és nem kiabáltam a lelkesedéstől.


Puszi: Mesike

Szülinapok, névnapok

A hétvégén ünnepeltük Fanni 3., Zoli sokadik szülinapját, Zsófi és Csilla névnapját, így ismét összegyűlt a család.



Isten éltesse sokáig az ünnepelteket! Természetesen remekül éreztem magam, jöjjön néhány jól sikerült kép:





Puszi: Mesi

Sümegen nyaraltunk

Mivel a Kistesó nyáron érkezik, ezért most tartottuk az előrehozott nyaralást. Sümegre mentünk négy napra, utána pedig itthon nyaraltunk.

Mivel első nap esett, így pancsi napot tartottunk. Szerencsére volt beltéri gyerekmedence egy nagy csúszdával, úgyhogy részemről ezzel minden elvárás ki is volt elégítve. Nagyon tetszett a "medencézés", általában a lépcsőn ültem és lapátoltam a vizet, főztem egy vödörben vagy locsoltam.



Kipróbáltam a csúszdát is. Úgy nagyon tetszett, ha Apa feltett a közepére és onnan csúsztam. Így általában megálltam az aljánál, majd onnan Anya karjaiba vetettem magam. Párszor a tetejéről is lecsúsztam, de eléggé féltem, ezért az jobban tetszett, hogy felmegyünk oda Apával és legurítjuk a labdát Anyának. Az élménymedencébe is bementünk néha, de az nem érdekelt annyira, nem lelkesít a bugyogás. Hajókáztam is a nyáron kapott csónakomban, de csak mérsékelt lelkesedéssel. A többi napon is pancsiztunk, de akkorra már szép idő lett, így tudtunk mást is csinálni.

Megnéztük a várat, Apa tolt fel a babakocsival.


Tüzetesen megnéztem mindent és bemásztam mindenhova, ahova csak beférek.





Nagyon tetszettek az ágyúk. Már azt is tudom, hogy golyót kell beléjük tenni és aztán bumm - kilőni.


Kipróbáltam a kalodát is.


Nagyon lelkesített, hogy van zászló a váron, mindjárt kettő is. A szállodánkból is mindig ezeket nézegettem.



Harmadnap megnéztük a kocsimúzeumot és elmentünk a lovagi tornára. Először lovasbemutató volt, majd jött a lovagi torna. Nagyon megijedtem a "doboló bácsitól'", mert nagyon hangos volt és "odabújtál Anyához".


Aztán bemutattam egy elkékülőset, mert nem tetszett, hogy nem lehet szaladgálni. Utána megettem a pogácsát, amit adtak és szépen végignéztem a műsort.



Mikor kijöttünk, összefoglaltam a lényeget: "Hangos volt a dob. Mint a porszívó." De azért nem csak ez maradt meg és azóta is emlegetem, hogy mit láttam: "pacikat", "sok paci volt", "felállt a bácsi a pacira", "beledobták a dobócsillagot" a céltáblába, "kardoztak".

Utolsó nap még pancsiztunk délelőtt, délután megnéztük a főutcát, majd hazafelé vettük az irányt. Átmentünk Devecseren és Kolontáron is, de már nem nagyon lehetett látni a korábbi iszap katasztrófa nyomait, legfeljebb a fák törzse volt árulkodó. Az utat hazafelé elég rosszul viseltem, nyűgös voltam és folyton pipázni akartam.

Másnap itthon voltunk, kipihentem a fáradalmakat és együtt élveztük a kertet. Nagyon tetszett az egészben, hogy Apa mindig itt van velünk, és végre lehet valakivel hancúrozni is. Egészen apás lettem, volt, amit csak vele akartam csinálni.

Puszi: Mesike

Anyák napja

Anyák napja alkalmából a múlt hétvégén mindegyik nagymamámat meglátogattuk és sorra felköszöntöttük őket. Persze a hivatalos napon Anyának is adtam egy szép virágot. Ezúton is köszönöm mindnyájuknak, hogy ilyen sokat törődnek velem és így szeretnek!





Sajnos a Sári Mamáról elfelejtettünk képet csinálni, de neki is adtam ám virágot!

Puszi: Mesi