Elrepült egy újabb hónap, úgyhogy jöjjön a szokásos összefoglaló.
Legtöbbet a beszédben fejlődtem. Körülbelül két hete elkezdtem mondogatni a szavak első szótagját! Már korábban is mondtam, hogy le - leesett, ti-tá - tiktak, ne - nem, ehhez most egy csomó új jött. Ezekkel bővült a baba szótáram:
pi - piskóta, pisi
pe - pelus
tá - tányér, tál
te - telefonál, telefon
be - beszélgetnek, becsukjuk
di - dinnye, szandi, itt, mi ez?
khi - kimegyünk
á - ágy
jajjaj - vau, vau
tü - tükör
tzi-tzi - cici
Még több mindent értek és bonyolult utasításokat is végrehajtok, ha van kedvem hozzá. Például ilyesmiket:
- Csücsülj le és játssz a kockáiddal!
- Csukd be az ajtót!
- Toljad a tili-toli embert! - Ha a szobában vagyunk, akkor kimegyek a konyhába érte, mert tudom hogy ott van.
- Vedd ki a szandit a szekrényből és tedd a lépcsőre! - Ennél még teszek néhány kört a zsákmányommal, mielőtt odaviszem a lépcsőhöz. Ha ki akarok menni a kertbe, azzal jelzem, hogy megyek és előveszem magamtól a szandimat.
- Vedd föl a földről és tedd a székre! - Általában eldobom, ami a kezemben van, ha meglátok valami más érdekeset. Anya így próbál rávenni, hogy ne hagyjam szét a dolgaimat.
- Gyere, megyünk ebédelni / vacsizni. - Ha ezt hallom, már nyargalok is az etetőszékemhez.
A testrészeim közül is sokat meg tudok már mutatni: a buksimat, fülemet, fülbevalómat, pocimat, lábamat, kezemet, lábujjamat. Az orrom helyett mindig a számat mutatom. Másét viszont jól mutatom. Az öltözködésnél szépen adom a lábamat és a kezemet, ha kérik. Nagyon sok dolognak tudom a nevét és megmutatom, ha kérdezik, pl. kanál, tévé, baribárány, pipi, kacsa, paci, krumpli, almafa, kisfiú, bácsi, traktor, dömper, vonat, xilofon, a különféle könyveim, virág, kocka, csigabiga, Micimackó, Füles, Tigris, Malacka, de még rengeteg más dolognak is, lehetetlen felsorolni. A malackát mindig összekeverem a halacskával és lelkesen utánozom a tátogást. Ha könyvben nézünk valamit és Anya kérdezi, hogy hol van, és van olyan játékom is, mindig a játékomat mutatom meg. Ha a képen egy tévé van, akkor meg kimegyek a konyhába és megmutatom, hogy ott a tévé. De már kezdek rájönni, hogy van, amikor a képet kérdezik: a Fülesnél már lelkesen mutogatom a plüss Fülesemet és utána a képet is, hogy ott is van egy Füles.
Rákaptam az olvasásra! A könyveimet Anyával naponta legalább harmincszor végiglapozgatjuk, én rámutatok valamire és mondom, hogy "Di! - azaz annyi mint: mi ez? Ő pedig mondja a nevét. A kedvencem a Lete bátyáéktól kapott tanyás könyvem. Emellett a nyuszisat és a kisvakondosat szeretem a legjobban.
Emellett folyton főzök, ami abból áll, hogy kavargatok a kiskanalammal egy alkalmas edényben vagy a lukas kockámban és nyújtom a kanalamat valaki felé, hogy kóstolja meg. Máskor rögtön kóstoltatok és csak utána kavargatok. Evőset is szoktam játszani, ennek az a lényege, hogy úgy csinálok, mintha felcsippentettem volna egy falatkát - de persze tudom, hogy üres a kezem -, aztán beteszem a falatot a számba és meg is rágom. A kukucs játékot is imádom, amit a tükörben is játszok és a hűtő mögé is szeretek elbújni, majd előjönni. És tudok puszit dobni is! Sári mamától pedig láttam, hogy kell virágot locsolni, így én is próbálkozom a kis kannámmal.
A mozgást illetően, egyre biztosabban járok, sőt szaladok. A kedvenc szórakozásom, hogy kiszaladok a konyhába, majd vissza a lépcsőhöz vagy be a nappaliba, és vissza újra és újra. Anya meg nyargal utánam. Néha megesik, hogy elvágódom, ha fáradt vagyok, de akkor is általában a kezemmel fékezem az esést. Már fel tudok állni támaszkodás nélkül, úgy, hogy feltérdelek, majd guggolok és felállok. A lépcsőn felfelé fel tudok mászni. Lefelé arccal előre akarok, ahogy a nagyok, de Anya nem engedi. Még most tanulom, hogy kell lemászni. A lépcsőre háttal le tudok ülni, ez nagyon tetszik, pont méretes! Imádom tologatni a babakocsimat (egy kézzel) és a tili-toli emberemet. Néha ráülök a négykerekű járgányomra, és egy picit lököm magam, de aztán rögtön le is szállok. A kisvonatomat a gomb megnyomásával el tudom indítani, és ez nagyon lelkesít, nagyokat sikongatok, amikor megy. Rajzolni is próbáltam már. Na jó, csak firkálgatok.
Az étvágyam továbbra is kitűnő. A hónapban már igazi felnőtt ételeket is kipróbáltam. Ettem gulyáslevest, vadas marhát, bolognai spagettit, zsíros kenyeret kovi ubival és túrós tésztát. A főzelékek némelyikét már tejfölösen eszem. Emellett most próbáltam először a dinnyét, nokedlit, sonkát, sertés és marhahúst, lazacot, fügét, szilvát és a sóskát. Szilvát és sóskát bébiételben ettem már korábban is, most próbáltam először nyersen, illetve Anya főztjeként. A sóska sajnos egy az egyben úgy jött ki, ahogy bement. A répával már jártam így, meg a sok spenót se jó, de ilyen még nem volt, kicsit sem használtam fel belőle, hanem több felvonásban az egészet kitrotyiztam. A pelus se bírta, így minden olyan lett. Még fürödnöm is kellett. Úgyhogy a sóskát hanyagoljuk egy időre. Szerencsére a pocim nem fájt tőle. Reggelire anyatejcsizek, aztán felnőtt fogás jön: vajas kenyér, sonka, sajt. Anya falatkákat csinál, én pedig szépen fel tudom csipegetni a kis tányéromból. Majd a tejcsit kipótoljuk tápszerrel. Ebédre főzeléket eszem husival. Néha Anyáék ebédjét eszem én is, ha nem túl fűszeres. Uzsira anyatejcsit és gyümit kapok. Vacsira megint főzeléket vagy tejbegrízt. Lefekvés előtt megint anyatejcsit, tejpéppel kipótolva. Imádom a babapiskótát, folyton azt akarok enni. Sokszor az evés közben már mondom is, hogy Pi, pi! - de Anya csak akkor ad, ha szépen megettem a főételt.
Sajnos most nem tudom, mennyit híztam, de majd ha megyünk mérésre a védőnénihez, adok hírt erről is. Az biztos, hogy híztam, Anya szerint már egész nehéz emelgetni. És nőttem is, ezt onnan tudjuk, hogy már beverem a fejem a konyhaasztalba, ha alá mászok és próbálok felállni. Négy fogam van. Továbbra is 80-as ruhákat hordok.
Éjjel 9-től általában fél 7-ig alszom általában, néha felriadok. Ha megtalálom a cumimat, akkor visszaalszom, ha nem, akkor be kell jönni Anyának odaadni. Este nem szeretek sötétben elaludni, ezért ég a sólámpám, míg elalszom, éjjelre pedig hagyjuk az éjjeli fényt, hogy megtaláljam a cumimat. Nappal kétszer alszom, általában egy-másfél órákat. Néha tartok alvónapot, akkor két-három órát is tudok egyhuzamban aludni és ezzel behozom a lemaradást.
Könnyen megbarátkozok mindenkivel, aki kedvesen mosolyog és játszik velem. A babákat nagyon szeretem, bátram megfogom őket és tűröm azt is, ha barátságból megütnek, megcsípnek vagy a hajamat húzzák.
Sok puszi: Mesike