Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek Benneteket honlapomon, amelyet a 2010. június 4-i, születésemnek nevezett roppant különleges eseményt követően indítottam azzal a céllal, hogy beszámoljak életem főbb eseményeiről és a mindennapok apró történéseiről, valamint csodás képeket is megosszak Veletek! Remélem, legalább annyi örömet találtok az olvasásban és böngészésben, mint én az írásban!

Puszi: Emese

Sziasztok!

2012. július 3-án én is megszülettem! Mesivel megbeszéltük, hogy én is csatlakozom és a továbbiakban együtt működtetjük a honlapot. Így rólam is olvashattok majd és töltök fel képeket is!

Puszi: Julcsi

Timi

Timi
Sziasztok!

2016. január 11-én én is megszülettem, ezzel beléptünk a nagycsaládosok táborába! Én is igyekszem minél több hírt adni magamról és kis (helyesebben nagy-) családunk életéről.

Puszi: Timi
************************************************************************************************************************************************************

2015. május 11., hétfő

Anyák napja

Idén is nagyon vártam az Anyák napját, alig bírtam ki, hogy ne mondjam el, mit készítettünk az oviban!

Itthon délelőtt elmentünk beszerezni a virágokat, és ebédet is hoztunk Anyának! Megköszöntöttük és Julcsival együtt elénekeltük az Orgona ágát is! Délután pedig jöttek a mamáim, őket is megköszöntöttük!







Aztán jött az ovis ünnepség, már nagyon vártam! Szerencsére épp jól voltam és elmehettünk - előtte torokgyulladásom volt, másnap pedig bárányhimlős lettem. A műsor nagyon mozgalmas volt, körjátékokat adtunk elő és a végén egy szép hosszú verset. Egy bogrét készítettünk ajándékba, amin körömlakkból készült minta van, Anyának nagyon tetszik, már ki is próbálta! 








*************

Én is készítettem Anyának ajándékot, egy virágcserepet papír virággal, a kezemet rajzoltuk le, az ujjaim a szirmai! Mi is tanultunk énekeket, verseket, de én is beteg voltam, ezért a Katicában nem tudtam előadni őket. Viszont - bár nem álltam ki - csakúgy nap közben elénekeltem, elszavaltam őket, amikor eszembe jutott. 

Sok puszi: Mesi és Julcsi

2015. május 5., kedd

Harmincnégy hónapos lettem

A hónapban nagy újdonság nem történt, meglévő tudományaimat fejlesztettem.

A mozgásom szebb lett, mióta Anya beszélt az óvónénivel. Azóta a Katicában a tornán még több nyújtó gyakorlatot csinálunk. Ennek hatására szebben megyek és futok, már valamennyire emelem a térdeimet, mikor lépek. A talpamon viszont furcsa rajzolatok lettek, egyik lábamon bőrkeményedés is kialakult - nem tudjuk, miért, a kevésbé hajlós cipőkben sokat lábujjhegyezek. Nagyon szeretek futóbiciklizni - mivel Mesinek is bevisszük az oviba a tekerős biciklit, én is kiköveteltem, hogy az enyémet is vigyük a Katicába. Egy lábon állni még nem tudok.

A fogmosás egyre jobban kivitelezhető, már nem feszítem be a számat. Viszont időnként még mindig elharapom a számat evés közben. A kiejtésem változatlan, a r-t raccsolom, az s sz, cs-t keverem, néha Anyáék nem értik, mit mondok pl. egyszer tisztán sárt mondtam, de szárra gondoltam, a csütörtök többször sütőtöknek hangzik. Bizonyos dolgokat rosszul ragozok, pl. vödr - vödör, kez - kéz , szatyr - szatyor, köv - kő, ezeknél a tárgyas vagy többes számú alakból próbálok szótövet képezni. A könyvet viszont már szépen mondom, korábban mindig könvet-nek mondtam. 

Az öltözésben is ügyesedtem, épp a mai nap vívmánya, hogy mindkét lábamra fel tudtam venni a zoknimat! Megtetszettek a hajbavalók, csattot és hajgumit is szívesen hordok már, szeretem én kiválasztani őket.


A szobatisztasággal nem haladok, Apával hajlandó vagyok menni a bilire, ő szokott közben mesélni is, amit már ki is követelek. Anyával csak ritkán megyek bilizni. Előre még nem szólok.

Szeretek rajzolni, főleg filctollal vagy tollal, és festeni. De alakot még nem rajzolok. Szeretek énekelni, de szerepelni nem, csak Ági mamának produkálom magam kamerába is, egyébként titokban kell felvenni.

Már estére is nagylányos tejet iszom, egyelőre nincs tőle bajom. A biztonság kedvéért azért egyelőre csak a bevált márkákkal próbálkozunk - a Magyar Tej és a Spar Bio tej nem árt meg, korábban más tejektől égő piros foltjaim lettek vagy hasmenésem. Bizonyos főzőtejszínektől, néhány Katicás ételtől viszont kissé hasmenésem lesz.

Voltunk az oviban játszós napon, mindkét csoportot kipróbáltam. A Csiga csoportban lehetett temperával ujjal kifesteni egy csigát, ez nagyon tetszett! És a galéria is! A Nyuszi csoportban a konyhába vettem be magam. Még mindig mimóza vagyok, ha meglöknek, elvesznek tőlem valamit, rögtön megsértődöm vagy bömbölök. Itthon is rögtön bömbölök, ha rám szólnak vagy valami nem úgy van azonnal, ahogyan elképzeltem. 

A Katicában is kikértem magamnak, hogy Pulcsinak csúfolnak, vagy Júlia Répának. A Katicában Peti a legjobb barátom. A kirakózás mellett már néha más játékokat is említek, pl. hogy főzőset játszottunk vagy homokoztunk. Az ovis játszó napon találkoztunk Misuval a Katicából, amit én úgy kommentáltam, mikor megláttam, hogy "Nekünk is van egy Misunk a Katicában!".

Az evéskor sokat bohóckodunk Mesivel, így ketten alig haladunk. Egyedül gyorsan végzek. Mesivel változó a viszony, sokszor szépen eljátszunk, máskor mindenen összeveszünk. De már előfordul az is, hogy én veszek el tőle valamit, vagy rombolom le a tornyát.

Még mindig nagyokat alszom, este 9-től reggel 7-fél 8-ig, nappal pedig kb. 1- fél 2-től 4-fél ötig is elalszom.

Sok puszi: Julcsi


Krokettpályánk

Apa egy régóta dédelgetett álmát végre valóra váltottuk és elkészült a műfüves teraszunk, amin első körben krokettpályát rendeztünk be. Lelkesen próbálgatjuk minél messzebbről eltalálni a kapukat, Julcsinak kimondottan jól megy!



 Puszi: Mesi és Julcsi



Szülinapok

A hónapban ünnepeltük Pápipa, Laci és Natalie szülinapját. Ilyenkor szoktak hazalátogatni Svájcból, mert náluk ilyenkor van a tavaszi szünet. Jó volt megint együtt lenni, átbeszélni, kivel mi újság, mik a tervek. 







Natalie egyik nap el is jött hozzánk és együtt játszottunk, egy Lego házat is épített nekünk!

Sok puszi: Mesi és Julcsi

2015. április 15., szerda

Ötvennyolc hónapos lettem

A hónapban egész jó lett a lábam. Amióta Edit néni a talpamat is masszírozza, sokat javult. Ettől a kedvem is jobb és jobban alszom. Az oviban így mostanában nincs gond, szinte mindig alszom valamennyit. Itthon hétvégén már nehezebben megy, általában csak az egyik nap sikerül. Éjszaka is elég jól alszom, már nem ébredek fel, ha Anya bejön betakarni.

Járunk egy ortopéd kezelésre is. Az Edit néni szerint sokat javult tőle a nyakam. Mi annyit látunk, hogy utána nagyon fáradt vagyok és sokat lábujjhegyezek. Múltkor ez csak 10 nap alatt rendeződött. Úszás után is sokat szoktam lábujjhegyezni, pedig állítólag az is segít. A jóidő beköszöntével újra biciklizem, ez egyértelműen segít! Úgyhogy az oviba is bevisszük, ha jó az idő, hogy ott is tudjak kerekezni. A trambulinozás fáj, de ha van társaság, akkor szívesen ugrálok benne hosszabb ideig is. Nem igazán tudom berogyasztani a térdemet leérkezéskor, ezért fáj.

Két nagy esésem is volt. Egyszer fürdés előtt a szobában kicsúszott alólam a szőnyeg, én meg nekiestem az ágykeretnek. Felrepedt a szám, nagyon bedagadt, vérzett, két fogam is kicsit meglazult. Másnap oviba se tudtam menni, ehelyett megnézettük a fogamat és hogy nem kell-e összevarrni a sebet. A fogam látszólag ép, de egy fél év alatt derül ki, hogy elhalt-e, akkor elszürkül. A sebet nem varrták össze, mert ahhoz előbb kellett volna menni. Egyelőre szépen gyógyul, reméljük nem marad nyoma. Aztán a hétvégén meg kihajoltam a kerti tornyos csúszda korlátján, de nem tudtam visszahúzni magam és leestem, fejjel előre. Volt nagy sírás, de szerencsére a fűre estem, így nem lett nagy bajom, a csuklóm fájlalom még kicsit.

Anya sokszor hiányzik, szeretek odabújni hozzá. Egyben a legváratlanabb helyzetekben ráugrom. Evés közben is mindig felállok és megyek hozzá odabújni. Nem szeretem, hogy nem ülhetek mellette. Majd' minden nap szedek neki virágot.

Itthon már egész bonyolultakat építek a Legóból. Ezt a házat a kerttel teljesen egyedül építettem!


És a kocka várat is, annak is van virágoskertje.



Szeretek színezni, festeni, rajzolni. Szeretek segíteni teríteni, vagy szívesen próbálkozom megkenni vajjal a kenyeremet. A tojásfestésben is segítettem.

Minden ünnepkor nagyon izgatott vagyok, szeretem a készülődést.

És persze tévézni! De sok mesétől megijedek, még Julcsinál is sokkal jobban félek, pl. a Hupikék törpikékben Hókuszpóktól. A Micimackó visszatért végig se tudtam nézni, annyira sírtam, hogy kikapcsoltuk.

Julcsival sokszor összekapunk, máskor szépen eljátszunk. Néha magával ragad a nagytesó szerep is: szívesen töltök neki italt, terítek neki is, a kertben beültetem a hintába és lököm is. Vagy azt játsszuk, hogy ő a kislányom.



Nagyon szeretek öltözködni, mindig én akarom kiválasztani a ruhámat. Leginkább a nyári pörgős ruháimat szeretném felvenni. Az összeállítás általában elég színesre sikerül, de nekem tetszik.

Puszi: Mesi

Harminchárom hónapos lettem

A hónapban a futóbicikli tudásomat tovább fejlesztettem, már fél utcahosszt tudok gurulni, anélkül, hogy letenném a lábamat.

Az orrfújás is alakul, lelkesen törölgetem, fújom magamnak, nem is engedem, hogy segítsenek. Arra nehéz rávenni, hogy jó erősen fújjam. Úgyhogy még szipuzunk is.

Elkezdtem festeni! Először vízzel festettem egy olyan könyvbe, amelyben pöttyök vannak és a víztől kiszíneződik a kép. Ez nagyon tetszik! Már arra is tudok figyelni, hogy a képen egy új szín kezdése előtt lemossam az ecsetet. A Nyuszi hozott egy-egy ilyen új Kisvakondos könyvet mindkettőnknek - korábban sokat veszekedtünk Mesivel, mert csak egy volt. De már rendes festékkel is festettem egy szép színes képet, nagyon tetszett ez is! 


A filctollazás is nagyon tetszik, Még nem igazán színezek vele, csak pár vonalat húzok a színezőbe és szerintem ezzel kész is, de nagyon élvezem,, hogy lehet próbálgatni a színeket és rakosgatni a filceket.

A kirakózás újra előkerült, de mostanában nem csinálom olyan sokáig. Szeretem azt játszani, hogy együtt rakom valakivel és egyet ő rak, egyet én. A Katicáról viszont mindig azt mesélem, hogy kirakóztam.

A fogmosást már én is nagylányosan, lent a tükör előtt csinálom, aztán Anyáék ellenőrzik. 

És elkezdtem nagylányos tejet inni. Már nincs tőle hasmenésem és tűzpiros foltjaim se. De száraz, pirosas, hámló foltok vannak a lábamon, úgyhogy egyelőre csak reggelire kapok, este még tápit iszom.

Mesi mostanában már magának önti a vizet és a kenyérkenéssel is próbálkozik, úgyhogy én is szeretnék. Az öntögetést még nem engedik, ettől nagyon megsértődöm!

Mesivel változó a viszonyunk: sokszor sokáig szépen eljátszunk, aztán meg a legkisebb dolgon összeveszünk. Nem szeretem otthagyni a játékokat, mert félek hogy elveszi. Pedig mostanában nem veszi el olyan sokszor.

Már vártam a jóidőt és hogy Apáék összeszereljék a trambulint. Nagyon szeretek ugrálni benne. Lencsiékhez is szívesen mennék a nagyokkal, de inkább útban vagyok nekik. Ettől persze kiborulok. És attól is, hogy én még nem mehetek át egyedül.

Sok puszi: Julcsi

2015. április 14., kedd

Jött a Nyuszi!

Idén is nagyon vártuk a Húsvétot, a készülődést. Már előző nap megfestettük a tojásokat, mindketten segítettünk! Én egy cikkcakkos tojást is készítettem: zsírkrétával rajzoltam rá a mintát. És persze piros tojásokat a locsolóknak!

Megépítettük a fészket is a Nyuszinak a kerti kisház mögé. Húsvét reggelén már nem is győztem kivárni a többieket, hogy elkészüljenek, rögtön mentem ki megnézni, jött-e a Nyuszi! És jött! Sok csokit hozott és vizes kifestőt kisvakondos hűtőmágnest is. A kertben is elszórt pár csokitojást, úgy sietett. Nagyon tetszett a keresgélés! Szépen engedtem, hogy Julcsi is rátaláljon a tojásokra, nem vettem el előle.















Másnap az Ági Mamáékhoz mentünk. Oda is jött a Nyuszi, volt locsolkodás, eszem-iszom. Jöttek Fanniék is, jót játszottunk velük!











Sok puszi: Mesi és Julcsi