A hétvégén meglátogattuk Icáékat és megismertem Vilma babát! Nagyon aranyos, nyugodt baba, jól tűrte, hogy nézegetem és símogatni próbálom. És gond nélkül aludt, miközben én trappoltam föl-alá a lakásban, Apáék meg beszélgetni próbáltak. Anyáék szerint nemsokára úgy megnő, hogy majd együtt tudunk játszani.
Találkoztunk Anitával is! Róla is lenne sok mesélni valóm, de Anya azt mondta, nem lehet, amíg nem kérünk rá engedélyt!
Találkoztunk Anitával is! Róla is lenne sok mesélni valóm, de Anya azt mondta, nem lehet, amíg nem kérünk rá engedélyt!
Már elég rég találkoztunk Icáékkal, ezért az elején kicsit szégyellős voltam és nehezen lehetett rávenni, hogy beszélgessek vagy puszit dobjak. Aztán feloldódtam, szaladgáltam egy jót és kipróbáltam Vilma játékait. Ott ebédeltünk, aztán mentünk tovább Érdre.
Addigra már jól elfáradtam és elaludtam a kocsiban, de hamar odaértünk és nem sokat pihentem. Azért még volt erőm felfedezni a kertet.
Mivel szinte teljesen kimaradt a délelőtti alvásom, ez eléggé összezavart és délután se akartam aludni, pedig már nagyon fáradt voltam. Így jött a vészforgatókönyv: elmentünk sétálni a Papával és Apáékkal, s a babakocsiban sikerült elaludnom. Mire felébredtem, már oda is értünk a múltkor felfedezett játszótérre, így játszottam egy jót. Annyira belejöttem, hogy nem is akartam hazamenni.
Este ott aludtunk a Mamáéknál, másnap pedig meglátogattuk Zsófi babát. Délelőtt bepótoltam az előző nap elmaradt alvást, így elég későn értünk oda. Sajnos Zsófi pont aludt és én nem mehettem be megnézni, mert annyira tudok lelkesedni, hogy esetleg felébresztem. Fannival azért tudtam játszani kicsit. Utána még visszamentünk kicsit az érdi Mamáékhoz. Apa ezt alkotta nekem, én pedig szétromboltam:
Puszi: Mesike
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése