A Nagyiéknál hagyományos Rózsaavató ünnepségre idén is elmentünk. Ebéd után érkeztünk, de sajnos aludni nem sikerült. Ehhez képest elég jól bírtam a napot. Délután elmentünk játszóterezni. Eddig is szerettem, de mostanában imádom! Képzeljétek, ezen a nagy csúszdán már teljesen egyedül is le merek csúszni. Először még fogni kellett a kezemet, de utána már egyedül is mertem.
És a tyúklétrán is egyedül fel tudok mászni, ami a tetejéhez vezet! Főleg csúszdázni szeretek, de tetszett a rúgós motor, a vonat és az egyensúlyozó is.
Az ünnepségen megkerestük a tavaly ültetett rózsámat és ki is tűztük a táblámat. Aztán az idén született babák következtek, ők is kaptak egy-egy rózsatövet.
Nagyon sok baba volt ott, érdeklődve figyeltem őket, miközben pogácsát majszoltam.
Aztán eluntam a dolgot és mentünk vissza játszóterezni. Aztán eléggé elfáradtam, emiatt a csúszdán nem figyeltem és nem tettem le a lábamat, hanem popóra érkeztem. Akkor nagyon megijedtem, de a lelkesedésem azóta is töretlen és ezt, mint hőstettet emlegetem. Estére teljesen elkészültem az erőmmel, az autóban hazafelé mégis még sokáig karattyoltam. Aztán egyszer csak csend lett.
Sok puszi: Mesi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése