A múlt hét az orvoshoz járás jegyében telt.
Kedden ugye a Dévény masszázs van, ami egy egész napos programmá nőtte ki magát. Még délelőtt elmegyünk az Ági Mamáékhoz és igyekszünk úgy érkezni, hogy a délelőtti alvásom ne maradjon el. Ez nemigen sikerül, mert mire összeszedjük magunkat, már jönne is az alvásom és az autóban mindig bealszom. Utána vagy sikerül ügyesen leöltöztetni és át lehet rakni a kiságyba, vagy nem. Délre megyünk a masszázsra, addig a Mamáék Mesivel ebédelnek. Aztán mindketten alszunk, majd uzsonnázunk, még játszunk kicsit és sötétedés előtt jövünk haza.
Folytatva a sort, szerdán voltunk a vese kontrollon. Az ultrahang nagyon csikis volt, így nagyokat vigyorogtam az ultrahangos nénire. Itt jó híreket kaptunk, a vesemedence tágulat elmúlt - ahogy nőttem, belenőtt a vesém -, így már nem is kell többet kontrollra se menni!
Csütörtökön a hematológián voltunk. Már nagyon rutinos vagyok, így nem is sírtam a vérvételnél, épp csak kicsit elhúztam a fejemet! A várakozást is jól viseltem, nézem a gyerekeket, mindenkire mosolygok. Van egy akvárium is, nagyon tetszenek a szép színes halacskák! A végére kissé eluntam a várakozást, mert már jött volna az alvásidőm. Az eredményeim a doktornéni szerint javultak, illetve nem romlottak, de azért még mindig kell kontrollra járni. A vérszegénység javult, a fehérvérsejt szám maradt a korábbi. Legközelebb két hónap múlva kell menni, addig teendő nincs, mert szépen fejlődök és nem olyan rosszak az értékek, hogy be kéne avatkozni.
Ehét hétfőjén ellátogattunk a védőnénihez és ezt mind elmeséltük neki. Megbeszéltük az étkezésemet is. Már kezdhetek paradicsomot és csirkehusit is enni! A tejpépet, tejes dolgokat viszont még hanyagoljuk, tekintettel a gyanús bőr tüneteimre.
Ma is voltunk masszázson. A hát-vállmasszázsnál még mindig sírok és a comb-csípő izmaim nyújtása se tetszett. Bár először nem sírtam, mikor itt masszíroztak, úgyhogy lehet, hogy a végére csak szimplán elegem lett az egészből. A Vera néni szerint szépen haladok és pár alkalom kell még. Addig kell csinálni, amíg szépen laza leszek mindenhol és stabilan beindul a mozgásfejlődésem.
Szerencsére ezzel kipipáltuk az orvosokat egy időre és mostanában "csak" a Dévény tornára kell mennem.
Sok puszi: Julcsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése