Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek Benneteket honlapomon, amelyet a 2010. június 4-i, születésemnek nevezett roppant különleges eseményt követően indítottam azzal a céllal, hogy beszámoljak életem főbb eseményeiről és a mindennapok apró történéseiről, valamint csodás képeket is megosszak Veletek! Remélem, legalább annyi örömet találtok az olvasásban és böngészésben, mint én az írásban!

Puszi: Emese

Sziasztok!

2012. július 3-án én is megszülettem! Mesivel megbeszéltük, hogy én is csatlakozom és a továbbiakban együtt működtetjük a honlapot. Így rólam is olvashattok majd és töltök fel képeket is!

Puszi: Julcsi

Timi

Timi
Sziasztok!

2016. január 11-én én is megszülettem, ezzel beléptünk a nagycsaládosok táborába! Én is igyekszem minél több hírt adni magamról és kis (helyesebben nagy-) családunk életéről.

Puszi: Timi
************************************************************************************************************************************************************

2014. május 14., szerda

Anyák napja és Apák napja

Az idei Anyák napjára egy szép rajzot készítettem Anyának. Virágokat rajzoltam, ami egy dobozba van csomagolva. Délelőtt elmentünk Apával és beszereztünk egy szép minigerberát is neki. Énekelni nem volt kedvem.


Délután eljöttek az összes nagymamáim és nagypapáim és a mamáimat is felköszöntöttük. Nekik is készítettem egy-egy rajzot, s adtunk virágot.



Aztán az oviban is eljött az Anyák napja. Egy kis műsorral készültünk, körben ültek az anyukák, bevonultunk, szembe kellett velük állni és úgy mondtuk a verseket, énekeket. Volt, aki sírt, mert nem akart elválni az anyukájától, hogy kint felsorakozzunk. De én nagyon ügyes és bátor voltam, szépen mondtam a verseket, dalokat. Ajándékot is készítettünk: egy kis kaspót szalvétatechnikával díszítve és bele egy virágot ültettünk, s egy kis szivecske is van hozzá. Utána sütivel kínáltuk az anyukákat, amit mi készítettünk - én ebből sajnos kimaradtam, mert kicsit beteg lettem és csak az ünnepségre jöttünk be.



Utána még játszottunk kicsit együtt, már nagyon hiányoztak a barátaim!





A következő héten tartottuk az Apák napját az oviban. Sajnos én még mindig beteg voltam, ezért úgy volt, hogy lemaradok róla, de aztán kiderült, hogy nincs fertőző bajom, s ezért az óvónéni felhívott minket, hogy bejöhetünk. Kicsit kalandosra sikerült így a dolog, de végül Apa is odaért időben. A műsor hasonló volt az anyukákéhoz, az apukák is körben ültek és mi bevonultunk, s előadtuk a verseket, énekeket. Apának is készítettem ajándékot, egy hűtőmágnes képkeretet benne az én fotómmal. Utána megint volt egy kis eszem-iszom. Apa is nagyon meghatódott a műsoron, "úgy vigyorgott, hogy majdnem kieredtek a könnyei"!



Apának is készítettem egy rajzot, amit itthon adtam oda: egy tornyos vár van rajta zászlóval, mellette fa, rajta egy kismadár, süt a napocska, kék az ég, zöld a fű és virágok is nyílnak.

Sok puszi: Mesike

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése