Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek Benneteket honlapomon, amelyet a 2010. június 4-i, születésemnek nevezett roppant különleges eseményt követően indítottam azzal a céllal, hogy beszámoljak életem főbb eseményeiről és a mindennapok apró történéseiről, valamint csodás képeket is megosszak Veletek! Remélem, legalább annyi örömet találtok az olvasásban és böngészésben, mint én az írásban!

Puszi: Emese

Sziasztok!

2012. július 3-án én is megszülettem! Mesivel megbeszéltük, hogy én is csatlakozom és a továbbiakban együtt működtetjük a honlapot. Így rólam is olvashattok majd és töltök fel képeket is!

Puszi: Julcsi

Timi

Timi
Sziasztok!

2016. január 11-én én is megszülettem, ezzel beléptünk a nagycsaládosok táborába! Én is igyekszem minél több hírt adni magamról és kis (helyesebben nagy-) családunk életéről.

Puszi: Timi
************************************************************************************************************************************************************

2016. december 7., szerda

Nyílt órák az isiben

Egyik nap nyílt óráink voltak az isiben, így Anya és Apa is eljött, hogy megnézze, hogyan telik a napom. 

Az első óra matek óra volt. Sok-sok feladatot csináltunk, sok fejszámolás volt, igazi pénzekkel is számoltunk, volt, amikor felálltunk és mutogatni is kellett hozzá, volt a táblánál is feladat. Anyáék nagyon színvonalasnak tartották, ugyanakkor nagyon fárasztónak is, hiszen egész órán folyamatosan figyelni kell, nincs semmi üresjárat. 

A szünetben elmentünk reggelizni, de nagyon hamar visszaértünk. Én nem is ettem, mert Lencsi szerint nem volt finom a zsömle, hanem csak ittam. 

Utána olvasás óra jött, az egy kicsit nyugodtabb tempójú volt, de én így is elfáradtam a végére. Persze az is lehet, hogy éhes voltam. 

Az órákon szépen jelentkeztem, részt vettem mindenben, kivéve a versenyfeladatokat, ott nem mertem vállalkozni. 








Szerettem volna, ha anyáék egész nap ott maradnak és együtt megyünk haza. Ezen már a szünetben elpityeredtem, aztán az olvasás óra közben is, és a búcsúzáskor is sírtam. De mások is sírtak, nemcsak én. Ági kedvesen vigasztalt. Emma pedig Lencsit.

Sok puszi: Mesi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése